Az asztma egy krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából ered. Mivel a gyulladás következtében a légutak sokkal érzékenyebbé válnak, így fokozottabb reakciót váltanak ki azok az anyagok, melyekre allergiás. Akik hajlamosak az allergiára, azoknál gyakrabban alakul ki asztma, ezen kívül az esetek felében 5 éves kor alatt jelentkezik először. A korai kezdetű asztma fiúknál, a kései kezdetű pedig lányoknál fordul elő gyakrabban. Jelenleg a Földön legalább 150 millió ember szenved asztmától és számuk egyre nagyobb ütemben gyarapszik, a fejlett országokban a környezetszennyezés miatt nagyobb számban fordul elő. A gyermekkori asztma nagy eséllyel véglegesen gyógyítható, de a felnőttkorban jelentkező esetekben a beteg egészen élete végéig kénytelen együtt élni a betegséggel.
Lényegében asztmás megbetegedés kialakulhat genetikai okok miatt és környezeti tényezők hatására is. A leggyakoribb kiváltó tényezők a következők: asztmát okozó allergének (házipor-atka), túlzottan hideg vagy száraz levegő, erős szagok, irritáló anyagok koncentrációja a levegőben (dohányfüst), megfázás vagy légúti fertőzés, bizonyos élelmiszerek allergénjei, stressz vagy szorongás, heves érzelmek (félelem).
Az asztmás roham hörgőgörcs formájában jelentkezik. Ilyenkor a hörgők fala a hirtelen összehúzódás hatására beszűkül, majd a megduzzadt hörgőnyálkahártya miatt váladék gyülemlik fel, mely miatt kevesebb levegő jut be és ki a tüdőből. Az esetlegesen fellépő mellkasi fájdalom a tüdőben rekedt levegő miatt alakul ki, ami megfeszíti a bordaizületeket és a mellizmokat. Mivel a friss levegő nem tud eljutni a tüdőbe, és a vér nem kap friss oxigént, a beteg elkezd levegő után kapkodni. Az összeszűkült légutak hatására pedig a tüdőből kipréselt levegő sípoló hangot hallat.
Nagyon fontos, hogy már az asztma gyanújának a felmerülésekor menjünk orvoshoz, mert a kezeletlen asztma komoly károkat okozhat a szervezetben. Jelentősen befolyásolja a növekedést, így gyermekeknél kisebb lehet a végleges testmagasság, ám ezzel egyszerre a légzésfunkció is károsodhat. A legfontosabb, hogy az orvos által előírt kezelést tartsuk be, továbbá csökkentsük a lehető legkisebbre az érintkezést az allergén és irritáló anyagokkal. Szigorúan tilos asztmás beteg közelében dohányozni, mert nemcsak a betegséget súlyosbíthatjuk vele, hanem rohamot is kiválthat!
Az asztmaellenes diéta segíthet, hogy a tünetek jelentkezésének gyakoriságát és intenzitását csökkentsük. Olyan friss gyümölcsöt és zöldséget kell enni, melynek nagy a C és E vitamin, a likopin, és a béta-karotin tartalma, mert antioxidáns hatásuk gyulladáscsökkentő. Ilyen a magnó, az alma, a sárgabarack, a sárgarépa, a brokkoli, a borsó, a sütőtök, a saláta, a cukkini, a paradicsom, a petrezselyem. A fehér húsok, a lencse, a tojás, a tej és a sajtok fogyasztása jót tesz cink, szelén, magnézium és mangán tartalmuk miatt. A vörös húsokat és belsőségeket azonban a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell, és a sóval is csínján kell bánni.
