Az epilepszia a visszatérő görcsrohamokra való hajlamot jelenti. Attól függően, hogy az agy melyik gócában keletkezik az elektromos zavar, az epilepszia tünetei különbözőek.
A parciális epilepszia motoros, érző és összetett jelenségeket okoz, attól változóan, hogy melyik gócból indul ki az elektromos kisülés. Az egyszerű parciális görcsrohamokat az agy kis területén keletező elektromos zavar okozza. A parciális epilepszia tünetei a kóros érzetek, mozgások és pszichés zavarok. Kóros érzet például, amikor az agy szaglóközpontjában történő zavar hatására a beteg rendkívül kellemetlen vagy épp kellemes szagokat kezd érezni. Pszichés zavar alkalmával a beteg úgy érezheti egy ismereten helyzetben magát, mintha az már korábban megtörtént volna. Ugyanakkor, ha például a bal láb mozgását szabályozó részen történik a zavar, akkor a bal láb elkezdhet rángatózni és remegi. A Jackson-típusú görcsroham során a test ez bizonyos részén kezdődik el a görcs, és úgy kezd el tovább terjedni, ahogy az agyban terjed az elektromos zavar. Az összetett parciális görcsroham 1-2 percig tart, mely alatt a beteg nem tud kommunikálni a környezetével, és elutasítja a segítséget. Ezen epilepszia tünetei a beteg tántorgása, a kezek és lábak céltalan mozgása és értelmetlen hangokat ad ki a beteg. A görcsrohamnak nincs utóhatása.
A generalizált epilepszia rohamok az agy nagy területét érintő elektromos kisülések következtében történnek, és kétoldali motoros jelenségekkel járnak. Az absence epilepszia rohamok tünetei közül a tudatzavar a legjellegzetesebb. Ezek a rohamok 4 és 10 éves kor között jelentkeznek, és akár napi 10-50-szer is ismétlődhetnek. A myoclonusos rohamok nagyobb ciklusokban ismétlődnek és akár több száz roham is történhet egy nap alatt. A görcsöket nem kíséri tudatzavar, de súlyos szövődményei lehetnek. Megesik, hogy a betegek elbutulnak vagy intelligenciájuk nem fejlődik ki. A clonusos rohamot a frontális lebeny károsodása is okozhatja, szabálytalan izomrángásokkal jár, de tudatzavar nem kíséri. A tónusos roham általában éjszaka fordul elő és alig 1 percig tart. Olyan izomaktivitás figyelhető meg ekkor, amely az érintett testrészt egy bizonyos helyzetben tartja.
A tónusos-clonusos roham az egész testre kiterjed, ez az epilepszia legismertebb formája. A tónusos-clonusos epilepszia tünetei: eszméletvesztés, az összes izom megfeszül, a végtagok nyújtott állapotba kerülnek és rögzülnek, majd a tüdőből hirtelen kipréselődő levegő, furcsa kiáltásként hangzik el. Pár másodperc múlva az összes izom elkezd rángani, a beteg emiatt elharaphatja a nyelvét. A fokozódó nyáltermelődés miatt a beteg szája elkezd habzani, néha nem képes visszatartani vizeletét. A rángógörcs kevés ideig tart, majd csak percek elteltével tér magához a beteg és még egy jó ideig homályos lesz a tudata.
