Első stádiumban még nincs észlelhető tünet, de vizsgálatok kimutatják azt. Súlyosságtól függően-vagyis a második stádiumban-hosszabb vagy akár 500-600 méteres séta izomfájdalmat okoz, ezért “kirakat” betegségnek is hívják a köznapi nyelvben, mert a láb izmai nem jutnak elegendő oxigénhez és erős fájdalmat okozva megállásra kényszerítik a beteget. Ez utána megszűnik, majd egy bizonyos táv megtétele után újból fájni kezd. Az érintett láb görcsöl, hűvös, fáj és krónikussá válhat a fájdalom. A lábban felszaporodik a tejsav, mint izomlázkor, ez okozza a görcsöt. Harmadik stádiumban már nyugalomban is fáj, különösen éjszaka, mert fekvő helyzetben kevesebb vér jut a lábakba. A súlyosabb érszűkület tünete lehet akár elszíneződés, lassan vagy nem gyógyuló seb a lábon, ennek következtében pedig szövetelhalás, ami az érszűkület tüneteinek negyedik stádiumát jelenti.
Nyaki és agyi ütőereken lévő szűkület mozgás, koordináció és koncentráció zavarhoz vezet, továbbá fülzúgást, szédülést, látászavart és féloldali zsibbadást is eredményezhet. Az érszűkület tünetei hirtelen lépnek fel agyi erek esetében. Az elzáródás miatt a vér feszíteni fogja az érfalat, ami kiszakad és agyvérzést lép fel. A vérrel áztatott szövetek meglágyulnak, ami féloldali bénulással jár. Az érben fellépő állandó magasabb nyomás és a lerakódás elvékonyítja az érfalat, aneurizma keletkezik. Ez egy kiboltosulás, amin keresztül vér szivároghat ki.
A szívet ellátó erek szűkülete fáradságérzettel és megterhelésre szívtáji fájdalommal jár, mely kisugározhat a nyakra és a karra. Az elzáródás pedig infarktus formájában jelentkezik. Az érszűkület tünetei elsősorban az érfal belső rétegének károsodása miatt történik. Az úgynevezett endothel funkció romlásával kimutathatóvá válik a nitrogén-oxid termelésének csökkenése. Ez az anyag hozza létre az értágulatot, gátolja a thrombus képződést, csökkenti a gyulladást. Ha ez hiányzik az erek összébb húzódnak ami súlyosbítja az érszűkület tüneteit és visszatérő gyulladáshoz vezethet. Az ér egyenetlenné váló belső fala elősegíti a thrombus képződést. Ha ez leszakad, embólikus elzáródást okoz.
Az érszűkület tünete a magas vérnyomás, amely az ér normális funkciójának elvesztése okoz. Normális esetben A szív összehúzódása alatt a bekerülő vér hatására az érrendszer térfogata megnő, így a nyomás kevésbé emelkedik. Elernyedéskor, mikor telődik a szív, az elfolyó vérmennyiségnek megfelelően az erek térfogata csökken, így a nyomás kevésbé esik. A bal kamra így túlterheltté válik, mivel az ér nem alkalmazkodik.
