Az infarktus szöveti sejtelhalást jelent, mely az artériás vérellátás csökkenése miatt történik. Bármilyen szervben keletkezhet infarktus, leginkább az érelmeszesedéssel hozható kapcsolatba. Ha egy elmeszesedett részről leszakad egy rög, az elkezd a vérrel áramolni, és bárhol elzárhatja a véráram útját, mellyel trombózis jön létre, és súlyos károkat okoz.
A vérzés mennyisége alapján két csoportba sorolják az infarktust. A szív, a lép és a vese esetében többnyire artériás elzáródás történik, mely hatására fehér színt vesznek fel, ezért nevezik ezt fehér infarktusnak. A kettős vérellátással rendelkező szerveknél, mint a tüdő vagy a vékonybél, gyakran előfordul másodlagos vérzés, ami miatt ezek vörös infarktusok. A leggyakoribb típusok a szívinfarktus, az agyvérzés és az artériás elzáródás eredményeként keletkező szövetelhalásos fertőzés, üszkösödés.
Az infarktus rizikófaktorai közé tartozik az elhízás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség, és öröklési hajlam is megfigyelhető. A kor előrehaladtával nő az infarktus kockázata. A betegek 30 százalékának magas a koleszterinszintje, a betegség kialakulásának az esélyét a magas vérnyomás megkétszerezi, és a napi 10-12 szál cigaretta elszívása is hasonló eredményt produkál.
A szívben jelentkező infarktus tünete a heves, elviselhetetlen fájdalom a szegycsont mögött, melyhez sokszor társul halálfélelem. Legtöbbször a nyakba és a bal vállba, karba sugárzik ki, a beteg elsápad, verejtékezni kezd és lelassul a pulzusa. Esetenként hányinger vagy hányás is kísérheti, de néha előfordul, hogy tünetmentesen játszódik le. A tünetek jelentkezésekor azonnal mentőt kell hívni, és le kell fektetni a beteget. A szívrohamok alatt elhalálozás nagy részét az infarktus utáni szívritmuszavar okozza. Az agyi infarktus tünetei közé a féloldali végtagbénulás-, vagy gyengeség, kettős látás, beszédmegértési zavarok, szóformálási nehézségek, szédülés, fejfájás és zavartság tartozik. Esetenként előfordul az egyik szemen történő átmeneti látásvesztés is.
Szívinfarktus esetén az érintett izomterület vérellátásának a helyrehozása a legfontosabb, mely történhet gyógyszeres vérrögoldás, szívkatéteres vagy szívsebészeti kezelés formájában. Természetesen a tünetek és a szövődmények kezelése is fontos. Az agyi infarktus előjeleiből és tüneteiből lehet következtetni, hogy az agy mely részén keletkezett az elzáródás. Az infarktus legkisebb gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni, mert az első órák kritikusak a túlélési esélyek és a maradandó károsodások szempontjából. Minél hamarabb kap a beteg orvosi ellátást, annál kisebb a kockázata a szövődményeknek.
