A váladék fokozott termelődése és letapadása sok esetben megtörténhet. A köptető hatását súlyos esetekben köptetési módszerekkel támogathatjuk és tehetjük hatékonyabbá a kezelést. Bakteriális és vírusos légúti megbetegedések esetében, öröklött betegségekben, mint a COPD, valamint lélegeztető gép használatát követően van szükség köptetőre. A megfelelő oxigénizáltság és a felülfertőződésből kifolyó gyulladás-ez esetben tüdőgyulladás-előzhető meg vele.
Ezeket a készítményeket az orvos is felírhatja, de léteznek nem vényköteles és gyógynövény alapú köptetők is, melynek kiválasztásában a gyógyszerész lehet segítségünkre. Ilyen például a lándzsás útifűből készített szirup vagy a szintén folyékony halmazállapotú homeopátiás Stodal. A köptető a beteg állapotának megfelelően beadható tabletta, szirup, granulátum, pezsgőtabletta, infúzió formájában vagy inhalátoron keresztül. Ezek helyileg vagy szisztémásan hatva oldják a váladékot. A váladék kijuttatását nem csak a köptető segítheti elő, hanem esetlegesen a nyálkahártya duzzanatot lohasztó és a hörgőket tágító szerekkel kombinálható, de ez inkább a kórházi ellátás körébe tartozik. A köptető alkalmazásakor figyelembe kell venni a feloldandó nyák tulajdonságait.
A viszkózus nyák feloldására az acetilcystein hatóanyagú köptető használatos, de asztmás, nyelőcsövi véna tágulatban és gyomorfekélyben szenvedők nem használhatják, mert esetleg hányást okozhat. A köptetőket csak produktív, tehát nyákképződéssel járó köhögésben használatos. Mikor ennek felszakadása és ürülése nehezítetté válik, a betegek köhögéssel már nem tudják kiüríteni. A köptetőt értelem szerűen nem használhatjuk együtt köhögés csillapítóval. Ettől eltekintve minden esetbe az alapbetegséget kell kezelni első sorban, mely mellet a gyógylást gyorsítja és elősegíti a köptető. A köptetők képesek viszont a köhögést produktívvá tenni azzal, hogy a nyák termelődését segítik elő, valamint gátolják nyálkahártya izgató anyagok hatását, így eredményezi a köptető a kiürülést. A nyákot hígabbá tevő készítményt pedig nem köptetőnek, hanem funkciójának megfelelően hurutoldónak nevezik.
A köptetők hatóanyagai a jódsók, ambroxol, acetilcisztein, carbocisztein, ammónium-klorid, guaiakol, kreozot és a bromhexin. Ezeken kívül számos növényi kivonat is köptető hatással rendelkezik. Ilyen az emetin tartalmú ipekakuána gyökér, a szappan és kankalin gyökér, melyben szaponionk vannak, valamint sok illóolaj, megfelelő használat esetén képes köptetőként funkcionálni. Ez lehet ánizs, fahéj, citrom, boróka, fenyő, eikaliptusz vagy édesköményolaj.
