Az ízületekben lerakódó mikrokristályok gyulladást és károsodást okoznak. A mononátrium-urát-monohidrát kristály kicsapódása köszvényt okoz. A csontban és ízületben zajló anyagcsere zavarok révén nem történik mag az elszállítás. A húgysav, mint a purin hidroxiszármazéka, a fehérje és aminosav anyagcsere végterméke vagyis, mikor a sejtek lebomlanak, akkor keletkezik. Mikroszkóp alatt pedig jól kivehetőek a tű szerű kristályok. Egyéb felhalmozódó anyagcsere termékek is okozhatnak ízületi gyulladást: kalcium-pirofoszfát-dihidrát, hidroxiapatit. A gyulladások roham szerűen jelentkeznek. A köszvény a vesékre és erekre kiható szövődményt okozhat.
A vérben nagy mennyiségben húgysav található, ami önmagában nem jelent köszvényt, de hajlamosít rá. A betegség középkorú férfiakat érint leginkább, a kockázatot pedig növeli a nehezen emészthető vörös húsok, vadhúsok és alkohol túlzott fogyasztása, az elhízás és a vízhajtók gyakori használata. Menopauza utáni nők is gyakran áldozatául esnek a betegségnek. A vér rákos elváltozásai és egyes veseműködésre ható gyógyszerek szintén előidézhetik a köszvényt. Hazánkban kb. 20 ezer köszvényes beteg van vagyis ritkának mondható megbetegedés. Normális esetben 1500 mg a szervezet össz húgysav tartalma, ami köszvény esetén a többszörösére nő. A húgysav kétharmad része a veséken keresztül választódik ki, a maradék pedig az emésztő szervrendszeren át távozik. Ha a kiválasztás és a termelődés egyensúly felborul, a vérben felszaporodva hyperurikaemiát okoz. Előfordulhat vesekő is az esetek egy részében.
A köszvény lehet primer, ekkor genetikai okok miatt alakul ki az anyagcsere betegség. Ilyenkor megváltozik, ritkán hiányzik az enzimműködés vagy nem történik meg a kiválasztás a veséken keresztül. Szekunder formában más meglévő vese illetve anyagcsere betegséghez társulva jelenik meg. A köszvény inkább a távolabbi ízületekben alakul ki, mert a periférián lévő alacsonyabb hőfok kedvez a húgysav kicsapódásában. Ezért leggyakrabban a nagy lábujjon jelentkezik esetleg a boka, térd, csukló, könyök lehet érintett.
A köszvényt pontosan vérvizsgálat és az ízületből vett folyadékminta elemzése után lehet megállapítani. A beteg a fellángolás elmúlásával akár hónapokig tünetmentes lehet. Nem kezelt köszvény krónikussá válva egyre több ízület gyulladását idézi elő. Ezeken a területeken a lerakódott kristályok csomókat hoznak létre, akadályozva ezzel a mozgást. Csomók kialakulhatnak akár a kézen, vagy a fülön is, mivel ott is porc található.
