Hyperthyreosisnak nevezzük azt a betegséget, amikor a pajzsmirigy hormonjaiból túl sok termelődik; ilyenkor lép fel a pajzsmirigy túlműködése. Ebben az esetben, a vérben több FT3 és FT4 koncentrálódik, a TSH szint pedig alacsonyabb, mint a referencia érték alsó határa. A enyhe pajzsmirigy túlműködést nem kísérik mindig tünetek, de a vérből kimutatható.
A betegség kialakulásának több különböző oka van, többek között terhesség folyamán is kialakulhat a pajzsmirigy túlműködése, mivel a placenta is termel olyan hormonokat, amik serkenthetik a pajzsmirigy működését. Ilyenkor nagyon kell vigyázni, mert vetéléshez és magzatfejlődési rendellenességhez is vezethet a túlműködés. A sokféle ok közül, mely pajzsmirigy túlműködést válthat ki még fontos megemlíteni a pajzsmirigygyulladást. Ez a betegség lehet bakteriális fertőzéssel kialakuló, mely során gennyes gyulladás képződik a pajzsmirigyen; ami több hormont kezd el termelni és emiatt a pajzsmirigy túlműködése lép fel. Ezenkívül létezik felső légúti huruthoz kapcsolódó, vírusok által okozott formája is, mely pajzsmirigy túlműködést eredményez. Ekkor azonban gyakran fel sem merül a gyanú, hogy pajzsmirigyünk is érintett, mert ugyanúgy fáj a torkunk, mint egy egyszerű felső légúti betegségnél. A lehetséges tünetek ilyenkor a pajzsmirigyek duzzadása, a felette lévő bőr meleggé és pirossá válhat, valamint többnyire a betegek láztól és rossz közérzettől szenvednek. A betegség kezdetén gyakorta több pajzsmirigy-hormon termelődik, mely során kialakul a pajzsmirigy túlműködése. Néhány hét után magától meg is gyógyulhat, de lehet, hogy gyógyszeres kezelés szükségeltetik.
A két legfontosabb oka a túlműködésnek a Basedow-kór és az autonóm adenóma. Az autoimmun betegségek közé tartozó Basedow-kór során a TSH receptorok ellen auto-antitestek termelődnek, melyek hatására folyamatosan aktív marad a receptor, és szünet nélküli pajzsmirigy-hormontermelést idéz elő. A vég nélküli hormontermelés és felszabadulás vezet a pajzsmirigy túlműködéséhez. Az autonóm adenóma esetén a TSH receptorok mutálódnak, olyan módon, hogy többé nem lesz szükségük TSH-ra a stimulációhoz. A mutálódott autonóm sejtek, más néven göbök kialakulását a jódhiány gyorsítja. Ennek eredménye a receptorok folyamatos aktivitása, mely a pajzsmirigy-hormonok szüntelen termelődését okozza, és így pajzsmirigy túlműködés jön létre.
Különböző mértékben jelentkeznek az egyes betegeknél a pajzsmirigy túlműködés jellegzetes tünetei:
- Fogyás - jó étvágy mellett
- Hasmenés
- Gyors anyagcsere
- Gyengeség
- Remegés
- Melegintolerancia
- Túlzott izzadás
- Gyenge koncentrálóképesség
- Érzelmi labilitás
- Szorongás
- Alvászavar
- Gyors szívverés
- Emelkedett vérnyomás
- Izomgyengeség
- Strúma
- Nőknél menstruációs zavarok léphetnek föl
A pajzsmirigy túlműködés diagnózisának megállapítása viszonylag könnyű; vérvétel, ultrahangos valamint izotópos pajzsmirigy vizsgálat szükséges hozzá. Kezelése nagyrészt a kiváltó októl, a beteg életkorától, a beteg pajzsmirigy nagyságától, a göbösödés mértékétől, az egyéb társuló betegségektől függ. Gyógyítása a pajzsmirigy túlműködésnek történhet gyógyszeres vagy jódizotópos módszerrel, ritkán röntgenbesugárzással. Ha a pajzsmirigy túlműködés strúmával együtt jelentkezik, nem feltétlenül jelenti azt, hogy műteni kell a beteget. Amennyiben a tünete csak idegeskedés, akkor nem indokolt a műtéti eljárás, azonban ha az orvos műtétet javasol a pajzsmirigy túlműködése miatt, de a beteg nem hajlandó belemenni, annak súlyos következményei is lehetnek, akár az életébe is kerülhet.
Strúmával és szemkidülledéssel jár a Basedow-kór miatti pajzsmirigy túlműködés, melynek kezelése nagy odafigyelést igényel, mert a pajzsmirigy részleges eltávolítása és a gyógyszeres kezelés nem szünteti meg a szem kidülledését, sőt fokozhatja.
A pajzsmirigy túlműködése lehet nagyon komoly betegség, melynek kezelése az operáció eshetőségét sem zárja ki, de vannak esetek mikor az igazolt pajzsmirigy túlműködés ellenére sem szükséges kezelés.
