A strúma, másként golyva a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti, amely gyakran a nyak kidomborodásával jár együtt. Normál állapotban a pajzsmirigy mérete nők esetén kb. 18 ml, a férfiaknál azonban elérheti a 25 ml-t is. A strúma egy Bulgária és Görögország között folyó folyóról kapta a nevét, a strumáról, mert ott ez a betegség igen gyakori volt.
A leggyakoribb oka a strúma kialakulásának a jódhiányos állapot, autoimmun betegség (például a Basedow-kór), heveny és idült gyulladása a pajzsmirigynek, jóindulatú daganat (cysta vagy adenoma) vagy rosszindulatú elváltozás. Jódszegény táplálkozás során a pajzsmirigy mérete annyira megnövekedhet, hogy extrém esetekben még a légzést is gátolhatja. Jódhiány esetén a pajzsmirigy növekedéssel alkalmazkodik, a kevesebb jódhoz, mert csak megnövelt teljesítménnyel képes ellátni rendesen a feladatát. Ilyenkor a strúma nem igényel orvosi beavatkozást, csak abban az esetben, ha nyaktáji panasz vagy funkciókiesés lép fel. Strúma kifejlődhet még a terhesség folyamán is, mivel ilyenkor a pajzsmirigy több tiroxin hormont termel, mely a terhes nőknél strúmát okozhat, de szülés után visszafejlődik.
A jódszegény táplálkozás okozta strúma könnyen megelőzhető, ha jódozott étkezési sót használunk. Amióta elterjedt ez a megelőzési módszer, a strúma gyakorisága jelentősen visszaesett. Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedők számára azonban a jódozott élelmiszerek veszélyt jelentenek. Ezeknél a betegeknél a jódfogyasztás súlyosbíthatja a betegséget.
Kezelés nélkül a növekvő strúma elmozdíthatja, vagy nyomást gyakorolhat a szomszédos szervekre, mellyel jelentős panaszok jelentkezhetnek. A légcső beszűkülhet vagy fala károsodhat, a hangszálakat beidegző ideg lebénulhat, légzési nehézség alakulhat ki, sőt fulladást is okozhat a túl nagyra nőtt strúma. Strúmagöb a mellkasi részen, a szegycsont mögött is kialakulhat. Ebben az esetben a strúma növekedésével a szív közelében lévő ereket kezdi el nyomni, mivel a mellkas nem képes tágulni. A nyomás hatására a strúma a nyakból és a fejből a szívbe érkező véráramlást gátolja. A túlműködő hormontermelő strúmáknál az előbb említetteken kívül még számolni kell az általuk okozott élettani hatásokkal is. Fogyás, nagyon magas pulzusszám, kórosan felgyorsult anyagcsere, a szív ingerképzési és vezetési zavarai, illetve a szív túlterhelése; melyek a szív megállásához is vezethetnek. A rosszindulatú daganatok miatt képződő strúmák kezelés nélkül hagyásával a daganatszövet akadálymentesen növekedni tud, és áttétek képződhetnek a többi szerven is, mely a szervrendszerek visszafordíthatatlan károsodását idézi elő, mely halálhoz vezethet.
A strúma kezelése a kiváltó ok alapján történik. Jódhiányos állapot miatt kialakult strúma esetén jód adásával, az autoimmun pajzsmirigybetegségek esetén pedig az alapbetegség kezelésével. Daganat okozta strúmák kezelésére általában műtéti eljárás javasolt.
