Nagy kellemetlenséget okozhat mindennapi érintkezéseinkben a rossz szag. A fogakon és a nyelven megtelepedő és szaporodó szájbaktériumok mérgeket termelnek, így okoznak rossz szagot. A szájnyálkahártya baktériumai valamilyen oknál fogva szájszagot előidéző anyagokat kezdenek termelni. A szájszag milyenségét a nyelv hátsó részéről lekapart nyálból tudhatjuk meg.
A mandulákon található lyukakban is előszeretettel telepszenek meg mikróbák és egyéb bűzt okozó anyagok. Az erős aromájú vagy illóolajokat tartalmazó ételek is lehetnek a szájszag okozói. Elsősorban a hagymafélék és egyes halak. A dohány rendszeres fogyasztása bármilyen formában állandó szájszaghoz vezet, mert a nikotin és a kátrány lerakódik a szájban és szájszárazság is kialakulhat miatta. Ha valamilyen gyomorbántalomban szenvedünk és az kihat a nyelőcsőre, szintén állandó bűzös leheletet forrása lehet.
Ha gyomorfekélyes vagy savtúltengéses egyénnél a sav irritálja és kikezdi a gyomorszájat, a zárást biztosító izomgyűrű munkája gyengül, állandóan nyitva lesz, ezért érezhetővé válik az emésztett táplálék szaga. A fogak romlásának folyamata vagy az ínybetegségek, mint a sorvadás is rossz szaggal járnak, főképp, ha vérzés is kíséri a problémákat, hiszen a szájüregben alvadó vér is szájszagot idéz elő. Helytelenül tisztított műfogsor, nem megfelelő fogkorona, afta vagy tályog is állhat a szag hátterében. A szájszag okozói lehetnek a szájlégzés, hosszú beszéd, stressz, hosszú koplalás és egyes gyógyszerek. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy bizonyos vírusos vagy bakteriális megbetegedés alkalmával kellemetlenebbé válik a szájszagunk.
Mivel a sűrűn redőzött nyelvet kevésbé tudja a nyál megtisztítani, a foglepedéktől különböző nyelv lepedék is okozhat rossz leheletet. Mindenképp tartsuk be a szájhigiéné alapszabályait, hogy elkerüljük a szájszagot. Ha szájszárazságban szenvedünk, kezeljük a problémát, mert a nyál hiánya is ilyen tünetet produkál. Fordítsunk nagy figyelmet a fogmosás alaposságára és gyakoriságára. Este és reggel is tisztítsuk meg a nyelvünket a lepedéktől, mert a fogmosás csak 30%-al csökkenti a szájszagot. A kilélegzett szagot többnyire kénvegyület hozza létre, innen ered a bűz jellegzetessége. A fogkefénket pedig legalább 3 havonta cseréljük, de főleg betegség után, elkerülve ezzel a baktériumok újbóli megtelepedését.
Ha ennek ellenére sem javul a helyzet, keressük fel orvosunkat. Mivel a szag jellegzetességet mutathat, lehet, hogy valamilyen fertőzés, máj és vese betegség, cukorbetegség-ami miatt a száj aceton szagú-vagy krónikus hörgőgyulladás állhat a probléma hátterében.
