A szájvíz folyadék állaga miatt könnyedén eljut a fogkefe által nehezen elérhető helyekre is. Segítségével megelőzhető a fogszuvasodás, az ínygyulladás valamint a lepedék képződés. Ez által a rossz lehelet is megelőzhető. A különböző típusú szájvizek segíthetnek megerősíteni a fogzománcot, csökkentik a fogak érzékenységét, elpusztítják a problémákat okozó baktériumokat illetve vírusokat. Azonban körültekintően válasszunk szájvizet, mert a szánknak is meg van a sajátos flórája. Aminek egyensúlyát akár meg is bonthatja a szájvíz indokolatlan használata. Viszont gyulladás, fertőzés és más szájüreget érintő betegségekben kifejezetten ajánlott.
A szájvíz készülhet természetes alapanyagokból növényekből mint a cserszömörce. Valamint van a gyógyszertárakban és drogériákban kapható nem természetes alapanyagú szájvíz is. Néhány szájvíz használat előtt felrázást vagy vízzel történő hígítást igényel. A tetején lévő kupak egyben az adagoló is. Mint annyi mindennek, a szájvíznek is van története. Már az ókorból is vannak feljegyzések a szájvízről, egészen Kínától a római birodalomig. Több folyadéknak és növénynek volt ismeretes a fertőtlenítő hatása , így azok keverékeit használták rossz szájszag ellen vagy étkezések után. Speciális fertőtlenítő oldatot használt már Szemmelweis Ignác és Louis Pasteur is a maga korában, mely forradalmi és egyedülálló volt akkor a maga nemében. Az első kereskedelmi forgalomba hozott szájvíz a Timol hatóagyagú szájvíz volt, melyet 1895-ben kezdtek tömegesen gyártani és forgalmazni, a Listerine volt.
A legtöbb szájvíz gyakran alkoholt is tartalmaz a fertőtlenítő hatás érdekében. A timolon kívül a szájvizek alapját képezheti a: klórhexidin, cineol, benzalkónium-klorid, cetilpridínium-klorid és metil-parahidroxibenzoát. Használatakor a szájvízzel öblítsük át garatunkat is gargalizálással. Az öblögetés időtartama pedig összesen 30 másodperc-1 perc között mozog. A szájvíz fluorid tartalmával segít megelőzni a fogszuvasodást, fogkövet, cs
