A szédülés szót használják a bizonytalanság érzésétől, a forgó jellegű szédülésen át az egyensúly-bizonytalanság mindenféle típusának jellemzésére. Az agy a szemekből, az idegrendszerből és a belső fülből kap információkat, melyekkel fenntartja az egyensúlyt. A szédülés és az egyensúly bizonytalanság akkor alakul ki, ha az agy egymásnak ellentmondó információkat kap.
Az orvost szédüléses panasszal keresik fel a leggyakrabban, ám ritkán jelent súlyos, életet veszélyeztető betegséget. Ugyanakkor a kor előrehaladtával nő a szédülést okozó betegségek előfordulása. Orvoshoz akkor kell feltétlenül elmenni, ha megmagyarázhatatlan, visszatérő szédüléssel küzd, illetve ha a szédülés a következő tünetekkel együtt jelentkezik: nagyon súlyos fejfájás, homályos látás, hallásvesztés, beszédzavar, végtagi gyengeség, eszméletvesztés, járási nehézség, zsibbadás vagy mellkasi fájdalom.
Vertigónak nevezik a szédülés azon típusát, amikor az ember úgy érzi, hogy forog vele a világ. Ez a szédülés leggyakoribb formája, melyet a fej helyváltoztatása és a mozgás súlyosbít, esetenként hányingert és hányást okoz. Ezt a szédüléstípust a belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése okozza, és számos ok előidézheti.
A benignus paroxysmalis pozícionális vertigó intenzív, rövid ideig tartó szédülés, a fej helyváltoztatása miatt. Ha az ember az ágyban fekve megfordul, vagy reggel felül az ágyban, különösen erőteljes. A belső fül gyulladása intenzív vertigót hozhat létre, mely néhány napos hányingert és hányást is okoz. A belső fül gyulladásának oka ismeretlen. A Meniére betegség alkalmával a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék gyűlik össze, mely szédülést okoz és a fül zúgása, csengése és esetleges hallásvesztés is jelentkezhet. A vestibularis migrénben szenvedők nagyon érzékenyek a mozgásra. Az egyensúly-bizonytalanságot és a szédülést a fej gyors mozgatása, gépjármű vezetése vagy zsúfolt helyen történő tartózkodás is kiválthatja. A szédülés mellett halláscsökkenést és fülzúgást is eredményezhet. Az akusztikus neurinóma a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat, mely egyensúly-bizonytalanságot, szédülést és fülzúgást okoz. A gyors irányváltoztatás a mozgás során is kiválthat szédülést. Ritka esetekben a vertigó súlyosabb neurológiai betegség tünete is lehet.
A gyengeségérzés ájulás előtti állapot, de nem kíséri eszméletvesztés. Társulhat hozzá hányinger, elsápadás, szédülés; oka pedig a vérnyomás leesése vagy az elégtelen szívpumpa funkció lehet. Egyensúlyvesztésről beszélünk, ha bizonytalanság érzés vagy egyensúlyzavar lép fel járás közben; oka lehet a belső fül betegsége, érzőrendszeri betegség, ízületi és izombetegség, és bizonyos gyógyszerek. A bizonytalanság érzés során az ember úgy érzi, mintha valami forogna a fejében, és ha ez az érzés fokozódna, akkor elájulna. Ennek oka lehet a belső fül betegsége, szorongásos betegség vagy hiperventilláció.
