Szemünk az egyik legfontosabb érzékszervünk. Ez által képesek vagyunk befogadni a vizuális információkat, amit a szem az agynak továbbít. Alakja majdnem szabályos golyó, melynek átmérője körülbelül két és fél centiméter.
Szem cikkek
A szem három fő rétegből áll.
Külsejét fehér és oszlopszerű ínhártya borítja, ami elöl középen átlátszó szaruhártyában folytatódik. Szem hártyája alatt található az érhártya és ennek folytatásában szintén elöl a szivárványhártya vagy írisz. A szem érhártyája vérereket tartalmaz, amik biztosítják szemünk vérellátását. A szem íriszének közepén található a pupilla, amin keresztül érzékeljük a fényt. A bejutott fényt közvetlenül az írisz mögött található szemlencse vetíti a retinára fókusszerűen. A szemlencsét izom szalagokkal összekötve úgynevezett sugárizom veszi körül, amivel irányítani tudja a szemlencse domborúsága. Szemünk középpontja felé a legbelső réteg a retina vagy más néven ideghártya, ami rendkívül vékony és érzékeny. Ez szemünk hátsó részén helyezkedik el, ezen keresztül keletkezik a külvilág kicsinyített és fordított állású képe. Ha a retina elpusztul, a látás lehetetlenné válik. A szem retinája fényre érzékeny sejtekből, a csapokból és a pálcikákból áll. Ezek idegnyúlványai összerendeződve alkotják a látóideget, amely kilépve a szemgolyóból az agyba vezet. Azon a ponton, ahol kilépnek a szemgolyóból az idegek nincsenek fényérzékeny sejtek, így ezen a területen nem látunk. Ezt nem vesszük észre, mert az agy helyettesíti ezt a területet.
A kép megfordítását, hogy a szemünkkel megfelelően lássunk az agy végzi. Ha például hosszabb ideig viselünk olyan különleges szemüveget, amellyel a látott képet megfordítjuk (a retinának megfelelő kép) az agyunk pár hét múlva visszafordítja és normálisan fogunk látni mint előtte. Ha a szemüveget ezután levesszük, a folyamat visszafelé is ugyan így zajlik le. Ennek eredményeképpen a látás végpontja, akár csak bármilyen érzékelési folyamatnál az agyban van.
A szemrést a szemhéjak veszik körül, amin szempillák vannak. A szemhéjakban olyan mirigyek vannak, amik a szemet nedvesen tartják és minden pilla becsukódás ezt a folyadékot pótolja.
A szemhéj a szemgolyó körülbelül egynegyed részét borítja. Laza bőrredőny, amelyben könnymirigyek, a szempillák szőrtüszői, kötőszöveti és zsírszöveti elemek találhatóak meg. Alsó és felső szemhéjunk feladata védeni a szemet a külső hatások ellen. A szemhéj reflexes becsukódása megakadályozza, hogy egy bogár vagy kisebb tárgy hirtelen a szembe csapódjon. Védi a szemet a kiszáradástól és a pillacsapások pótolják és nedvesítik a szemgolyót.
A szemünk a következőképpen működik. Az érzékelt fénysugarakat a pupilla megszűri és csak a fennmaradó főbb sugarak jutnak be a szem belsejébe. Ezután a fénysugarak eljutnak a szemlencséhez, ami összegyűjti és továbbítja a retinának, ami által egy fordított kép keletkezik. Ezután a látóideg továbbítja az agynak a képet a látóközpontba és létrejön az eredmény, a megfelelő látási kép. Ha a folyamatban bármilyen hiba adódik a látásban zavarok keletkezhetnek.
Ha távolban lévő tárgyat figyelünk szemünkkel, akkor a szemlencse és a retina közötti távolság kisebb, mint normál állapotban. Ha a figyelt tárgy a szemhez közelebb kerül, akkor a normálisnál nagyobbá válik. A szemlencsét működtető sugárizmoknak köszönhetően a szemlencse tágul vagy összehúzódik.
Szemünkkel csecsemőkorban legfeljebb 25 centiméterre látunk jól, távolabb csak homályosan. Fejlődésünk során látásunk élesedik és egyre messzebb látunk, míg ki nem alakul a normális látás. Az évek során a szemlencse alkalmazkodó készsége, rugalmassága egyre romlik és merevedik, ezért idős korra már különböző látási problémák és szembetegségek alakulnak ki.
