A szemész a szem betegségeivel foglalkozó szakember. Rendszeresen járjunk el általános szemészeti szűrővizsgálatra, ahol elsősorban a különböző látászavarokat diagnosztizálják, és felmérik a szem egészségi állapotát, mellyel fény derülhet a szervezet esetleges más betegségeire is.
Többnyire csak akkor fordulnak az emberek szemészhez, amikor már valamilyen gond van a szemükkel. Leggyakrabban a szem fénytörési hibája miatt keresik fel a szakembert, ilyenkor az a panasz, hogy nem látnak jól. Az időskori szürke hályog, a kötőhártya-gyulladás, és az allergia okozta kellemetlen tünetek állnak még a gyakori panaszok között. A szemészeti vizsgálatok fájdalommentesek, mindössze az erős fény okozhat némi kellemetlenséget, így semmi ok az aggodalomra. Biztosak lehetünk benne, hogy nem fognak megkínozni bennünket a szemészeten.
A szemész az alábbi betegségeket kezeli:
- Fénytörési hibák (rövidlátás, távollátás)
- Kötőhártya-gyulladás, érhártya-gyulladás, szaruhártya-gyulladás
- Szemhéj megbetegedései (gyulladás, árpa)
- Alkalmazkodási zavarok
- A szemlencse betegségei (szürke hályog, zöld hályog)
- Szemmozgás zavarai (szemizom-bénulás, kancsalság)
- A könnyszervek betegségei
- A retina megbetegedései (sárgafolt)
- Ideghártya leválás
A szemész különféle vizsgálatokat végezhet még az általános szemészeti vizsgálaton túl. Ilyen például a látótér vizsgálat, melynél azt nézik, hogy ha egy pontra fixáljuk a tekintetünket, akkor egy szemmel egyszerre mekkora teret vagyunk képesek belátni. Egyes szemészetek kiemelt figyelmet fordítanak a következő vizsgálatokra, melyekkel sok komolyabb problémának elejét lehet venni:
- Szemészeti ultrahang diagnosztika
- Zöld hályog idejében való felismerése
- Szemészeti allergológia
- Cukorbetegség szövődményei
- Keringési és anyagcsere betegségeinek szövődményei
- A 3 év feletti gyermekek látászavarainak vizsgálata
A szemészet az orvostudomány egyik legrégebben kialakult ága. Már Hamurapi törvénykönyvében is van szó a hályogszúrásról, Hippokratész pedig 24 szembetegséget ismert már. A középkorban készült el az első pápaszem, a 19. században pedig lerakták a modern kori szemészet alapköveit, manapság pedig a szemészet a mikrosebészet technikáinak úttörője.
Magyarországon az első szemészprofesszor Stáhly Gusztáv volt, az ő munkássága idején alakult meg a Pesti Egyetemen a Szemészeti Klinika. Schulek Vilmos a kor leghíresebb európai szemészprofesszorainál tanult, majd itthon is meghonosította a modern szemészetet, és neki köszönhetően a Szemklinika igazi betegintézménnyé vált. A Magyar Országgyűlés Európában elsőként iktatta törvénybe a trachoma elleni szervezett küzdelmet. A Szemészeti Klinikát Európában elismert, és korszerű intézménnyé alakították, és új műtéti eljárásokat vezettek be a következő szemészek: Schuleket Grósz Emil, Blaskovics László, és Imre József. Blaskovicsot Kettesy Aladár a műtéttan és az optika területén szerzett nemzetközi elismerést. A magyar szemészek kiemelkedő munkásságát az is mutatja, hogy a magyar származású Szily Aurél egy németországi szemészeti klinikán egyetemi tanári kinevezést kapott.
