Szívbetegségek elsősorban a fejlett országok ismérvei. Típusait tekintve sokfélék lehetnek, akár a funkciókat, akár a szív szerkezetét vesszük alapul. Manapság egyre több a szívbetegségekben szenvedők száma, amit a korai halálozás leggyakoribb okai között tartanak számon. Sok esetben a korai felismerés nagyban segítheti a kezelés hatékonyságát. A szívbetegség a fejlett országokban fordul elő leginkább, kiváltó oka pedig sok minden lehet. Erre és a további kérdésekre a következő részben keresünk választ. Valamint megtudhatjuk, milyen típusai ismeretesek, ugyanis az sem lényegtelen, hiszen előfordulhatnak rejtett szívbetegségek is. Most ez is kiderül.
A szívbetegség igencsak általános fogalomként értelmezhető, mégis első hallásra mindenkiben félelmet, aggodalmat vált ki. A szív betegségei belgyógyászati állapotokhoz sorolhatók, és érinthetik a szív funkcióit, illetve szerkezetét is. Ez alapján tipizálhatók a szívbetegségek, vagyis például ha az oxigénellátási funkció sérül, azzal már a szív megbetegedéséről beszélhetünk.
Mik a leggyakoribb szívbetegségek?
Vannak olyan szívbetegségek, amelyek a köztudatban is elterjedtebbek. Ilyen a szívelégtelenség, szívritmuszavar, koszorúér betegségei, valamint a szívbillentyű betegségei. Ezek azok a betegségek, amelyekről mindenki hallott már, esetlegesen közelebbről is megtapasztalta. Ezen kívül persze léteznek egyéb súlyosabb, vagy kevésbé súlyos szívbetegségek, s nem ritkák a veleszületett szívbetegségek sem. Kialakulásuk oka ma már könnyebben felismerhető az orvostudomány fejlődésének köszönhetően. A koszorúér betegségei közt a legismertebb a szívinfarktus. A veleszületett szívbetegségek közt tartják számon a pitvart és kamrát elválasztó sövény hiányát, az aorta és a tüdőverőér-törzs szűkületét, valamint az aortát a tüdőverőérrel összekötő érdarab nyitva maradását.
Bármelyik szívbetegséggel van dolgunk, minden esetben elmondható, hogy kellemetlen tünetekkel jár. Hol a szív erőteljes szorítása, fájdalma kíséri a betegséget, hol pedig verejtékezés, gyengeség lép fel. Elsősorban idősebb korban bukkannak fel a szívbetegség tünetei, ám manapság egyre több fiatal kerül szembe a szívbetegségek jeleivel. Mindez a stresszes életmóddal hozható leginkább összefüggésbe, ami főként a fiatalabb generációt érinti. Persze a kiváltó okok közt egyéb tényezőket is találhatunk, mint például az elhízást, ami a fejlett országokban súlyos problémákat gerjeszt.
Egy biztos, a szívbetegségek mindegyike komoly problémákat szül, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel akár halálos kimenetelű is lehet. Így mindenképp rendszeres orvosi ellenőrzés szükségeltetik, hiszen gyógyszeres kezeléssel karbantartható.
szívelégtelenség
Akkor beszélünk a szívelégtelenségéről, amikor a szív nem képes a szervezet belső egyensúlyának fenntartásához szükséges perctérfogatot (egy szívkamra által egy perc alatt továbbított vérmennyiség) biztosítani. Ez az érték átlagosan 4900 ml/min.
szívelégtelenségszívinfarktus
szívinfarktusszívritmuszavar
A szívritmuszavar az ingerképzés és ingerület vezetés hibájából adódik. Ingerképzési zavaroknál a megjelenési forma szerint csoportosítunk. Ilyen a ritmusos, szapora szívverés (tachycardia), a normálisnál lassabb szívverés (bradycardia), illetve ha az összehúzódások nem azonos időközönként következnek be arythmiáról beszélünk. Szívritmuszavar az az állapot is, amelyben a ritmusos szívműködést néha egy-egy idő előtti összehúzódás szakítja meg.
szívritmuszavar