Akkor beszélünk a szívelégtelenségéről, amikor a szív nem képes a szervezet belső egyensúlyának fenntartásához szükséges perctérfogatot (egy szívkamra által egy perc alatt továbbított vérmennyiség) biztosítani. Ez az érték átlagosan 4900 ml/min.
Szívizom infarctus során a szív pumpa funkciója hirtelen romlik meg. Ekkor akut szívelégtelenség jön létre. Szintén szívelégtelenséget okozhat a szívizom gyulladása, a tüdő embólia, melyben a megnőtt kisvérköri nyomást a jobb kamra nem képes legyőzni. Akut vesegyulladásban pedig a nagyvérkörben kialakuló hirtelen nyomás fokozódás miatt a bal kamra képtelen alkalmazkodni a nagyobb ellenállás legyőzéséhez.
A tartósan fennálló vérszegénység, a szívburok TBC-ből kialakult gyulladása és a szívet ellátó coronária erek fokozatos romlása pedig krónikus szívelégtelenséghez vezetnek. Alkoholisták esetében B1 vitamin hiány miatt is kialakulhat. A szívelégtelenségének másik csoportja az úgynevezett kardiális dekompenzáció. Oka eredhet magából a szívből, melynek veleszületett vagy szerzett rendellenességei például az ingerképzési- és vezetési zavarok, billentyűhibák és gyulladások okoznak. A szíven kívüli okai minden olyan betegség, melyben a nagyvérkör vagy a kisvérkör ellenállása növekszik, esetleg a tüdő alveolusok falának pusztulásával egyidőben a kapillárisok száma csökken, ez a tüdőtágulat. Ilyen betegség például az érelmeszesedés vagy a fibrózisos tüdőbetegségek. Ezen okokból kifolyólag a szívműködés alkalmazkodni fog a megváltozott állapotokhoz, ezért megfigyelhető a szívüreg tágulata majd falának elvékonyodása, valamint a szívizom szövet túlburjánzása.
Attól függően a szív melyik felét érinti a szívelégtelenség, beszélhetünk balszívfél és jobbszívfél-elégtelenségről. A balszívfél elégtelenség esetén a nagyvérkör artériáiban fokozódik az ellenállás, ennek következtében a bal kamra kitágul és összehúzódásakor vér marad benne. Telődéskor a bal pitvarból érkező vérmennyiséget így nem képes befogadni, ezért a pitvarban is vér marad. A tüdő nagy vénájában a nyomásfokozódás tágulatot eredményez és pangás alakul ki. Ezáltal itt a keringés lelassul, az erekből folyadék lép ki a szövetek közé, megnő a léghólyag és a kapilláris közti távolság nehéz légzést eredményezve. Ha a szívelégtelenség előrehaladott a nehéz légzés nyugalomban is jelentkezik.
Jobbszívfél elégtelenség esetén a kiváltó ok billentyűhiba, vagy kisvérköri nyomásfokozódás. A tüdő különböző betegségei miatt a nyomásváltozás jobb kamra-, majd pitvar tágulatot okoz. A nagy vénákban és a hozzájuk tartozó szervekben pangás alakul ki. Érintett lehet a máj és felléphetnek emésztési zavarok is. A szívelégtelenség ezen formájában nehezített a szövetközi folyadék vénába való visszaszívása, így ödéma keletkezik az alsó végtagokon.
