A szívinfarktus a szívizomban keletkező vérellátási zavar, mely szívizomelhaláshoz vezet, ezt fehér infarktusnak nevezzük. Rizikófaktorai közé tartozik az elhízás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség, és öröklési hajlam is megfigyelhető. A kor előrehaladtával nő az infarktus kockázata. A betegek 30 százalékának magas a koleszterinszintje, a betegség kialakulásának az esélyét a magas vérnyomás megkétszerezi, és a napi 10-12 szál cigaretta elszívása is hasonló eredményt produkál.
Sok mindentől függnek a szívinfarktus tünetei, a beteg korától, az infarktus helyétől és az érintett terület nagyságától, és rendszerint órákon keresztül tartanak. Heves, szorító mellkasi fájdalommal kezdődik a szegycsont mögött, mely a bal vállba, karba kisugározhat. Többnyire ehhez az igen erős fájdalomhoz halálfélelem is társul; alacsony vérnyomás, verejtékezés, esetenként hányinger és hányás kíséri. Előfordulhat, hogy tünetmentesen jelentkezik az infarktus, és ilyenkor csak a későbbi orvosi vizsgálat során derül ki. Ritkán a szívinfarktus más tüneteket produkál, ha az alsó falon keletkezik, akkor megesik, hogy hasi és háti fájdalom jelentkezik.
A tünetek és a szövődmények kezelése elengedhetetlen, de a sérült szívizomterület vérellátásának rendbe hozása az igazán lényeges és egyben a legfontosabb feladat az orvosok számára. Gyógyszer segítségével gyorsíthatják a vérrög feloldódását, de ez sajnos az érelmeszesedés problémáját nem oldja meg. Az infarktus keletkezésének idejétől és a gyógyszertől függ a beavatkozás sikeressége, mely az esetek 10-50 százalékában sajnos hatástalan. Régebben ez volt az egyetlen módszer a kezelésre, ma azonban már van más mód is a beteg gyógyításának. Manapság a szívkatéteres kezeléssel érik el a legjobb eredményeket. Az eljárás során a combartérián egy katétert vezetnek fel a szív károsodott eréhez, ahol mechanikusan megszabadítják a rögtől az eret, így megszűnik az elzáródás. Majd ezt követően, kitágítják a beszűkült eret, és a lehető legnagyobb mértékben rendbe hozzák a sérülést. Amennyiben komoly szövődmény lépne fel a szívinfarktus során, abban az esetben szívsebészeti kezelést alkalmaznak, de ezek igen ritka, és egyedi eseteknél fordulnak elő.
A vérellátási zavar miatt fellépő oxigénhiány következtében a szívizom egy része elhalhat. A kis területen hirtelen jelentkező, gyorsan megoldódó infarktus nem okoz ilyen jellegű problémát. A nagy területen hirtelen jelentkező, de lassan helyreálló zavar miatt károsodhat a szívizom. De a teljes pusztuláshoz kb. 6 óra kell. Amennyiben lassan, fokozatosan lép fel az érelzáródás, a szív megpróbálja más erekből pótolni a csökkent vérmennyiséget. Az elpusztult szívizom, nem lesz képes újra működni, ami csökkenteni fogja a szív teljesítményét. Attól függően, hogy a szívizom az össztömegének mennyi százalékát veszíti el, más problémák lépnek fel. 10 % alatt nincs tünet, 10-20 % között csökken a teljesítőképesség, 20-30% között gátolja a mindennapi életvitelt, 30-35% között a nyugalmi állapotban lévő test ellátása is nehézkes, és 40 % között összeomlik a keringés.
