- Avaxim 80
- Engerix-B
- Engerix-B fecskendőben
- Engerix-B gyermekeknek
- Engerix-B gyermekeknek fecskendőben
- Havrix
- Havrix Junior
- Mencevax ACWY135Y
- Typhim Vi
- Vaqta
- Vaxigrip
A vakcina szó a himlő oltóanyagának nevéből ered, mivel erre a betegségre fejlesztettek ki először oltóanyagot. A kifejezés az aktív immunitás kialakításához előállított oltóanyagok gyűjtőneve. A felfedezés Edward Jenner nevéhez fűződik, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzöttek nem kapják el az emberi himlőt. Mivel a tehén latinul vacca, így lett az oltóanyagok neve vakcina. Komoly kutazómunka és kísérletezés előzi meg, a vakcina előállítását, mivel nagy populáción kell sikeresen alkalmazni.
Orvosok, biológusok, epidemiológusok, belgyógyászok, laboratóriumi és egyéb szakemberek közreműködésével fejlesztik ki az oltóanyagot. Az előállított vakcinát le kell ellenőrizni, illetve teszteli, mielőtt forgalomba kerül. A vakcinák az immunrendszer működését segítik elő. Az immunizálás aktív és passzív módon történhet. Az aktív immunizálásnál magát az emberi szervezetet bírják rá az ellenanyag képzésére, míg passzív immunizálás esetén pedig kész ellenanyagokat visznek be a szervezetbe. Aktív immunizálás által az immunrendszer fehérvérsejtjei antitestet kezdenek előállítani, valamint speciális sejtjei memorizálják a kórokozó anyagot, később felismerik és könnyedén védekeznek a fertőzés ellen.
A vakcina előállítása során inaktiválják a kórokozót , így az nem fertőz csak immunizál. Az oltóanyag egy úgynevezett legyengített vírus, mely csak csekély mértékben váltja ki a betegség tüneteit. A vírusok elleni vakcina előállításához hasonló törzseket keresnek, majd legyengítik azt, hogy ne fertőzzön, végül fertőzőképes vírustömegeket szaporítanak el és inaktiválják azokat. Így jön létre a vakcina. Baktériumokból előállított vakcina, hasonló folyamatok révén jön létre. Nagyon fontos tényező a vakcina kialakításához, hogy a sterilitás végig biztosított legyen. Ennek érdekében légszűrőre, rozsdamentes, a környezettől teljesen elzárt rendszerben kell a tenyésztést és az inaktiválást végezni.
A vírusokból vakcinát előállítani több nehézséget okozhat, mert a vírus a gazdatestet használja fel a túléléshez. Szaporításuk során állatokat vagy tojást használnak. A tojás speciális steril körülmények között nevelt csirkéktől származnak, ráadásul immunválaszt is produkálnak és olcsóbb megoldást is jelentenek. Ezen kívül használhatnak állati szervezet szöveteit is a tenyésztéshez. Az inaktiválás történhet kémiai vagy biológiai úton is. Vírusok esetében a lényeg, hogy a DNS-t eltávolítsák. Az így létrehozott vakcinát begyűjtik és további vizsgálatokkal tesztelik hatásosságukat, hiszen ezeknek a készítményeknek több alapvető követelménynek meg kell felelniük. A vakcina előállítása komoly technikai hátteret igényel. A szabályok és az előírások szigorúak. A vakcina szuszpenzió formájában kerül forgalomba. Az oltóanyagokat használat előtt egyes esetekben fel kell rázni.
